Augusztus közepén értünk be a tópartra, és a sátorhelyek nagy része már foglalt volt. Maradt egy keskeny sáv a nyárfák alatt, ahol délután háromkor még van árnyék, este viszont pont oda húz a szél a víz felől. A gyerekek azonnal lerohantak a partra, mi a feleségemmel kipakoltunk, és közben azt néztem, milyen rutinnal állítja be a szomszéd lakókocsis házaspár a támasztólábakat.
A kempingben az szokott eldőlni, ami nem látszik. A tábortűz meg a csillagos ég nagyjából mindenhol ugyanolyan, a mosdóblokk viszont nem. Aznap este fél kilenckor hárman álltunk sorban a zuhanyzóknál, és amikor a szomszéd fülkében is megnyílt a csap, a miénkből langyos csorgás lett. A nagyobbik fiam fejéről úgy vittük vissza a habot a sátorhoz, hogy félig benne maradt. Reggel a tulajdonos mentegetőzött, hogy a gépészet régi, és a hosszú hétvégén egyszerűen nem bírja a terhelést.
Kávé mellett aztán ő maga mondta ki azt a mondatot, amit azóta is idézgetek: „Egy kempinget nem a fák tesznek jóvá, hanem az, hogy hárman is meg tudnak mosakodni egyszerre.”
Pár héttel később, otthon, pontosan ugyanez a mondat jutott eszembe a saját vidéki házunknál.
A ház fúrt kútról megy, és nyári hétvégéken, amikor összejön a család, ugyanaz történik, mint a kempingben: két megnyitott csap már sok neki. Az apósom vette kézbe az ügyet, ő ült neki keresgélni, és a szivattyubolt.hu oldalán ragadt le, mert ott nem terméklistával indul a dolog, hanem azzal a kérdéssel, hogy mekkora teljesítményre van valójában szükség. Beírta a keresőbe, hogy házi vízmű ár.
Kiderült, hogy a leggyakrabban választott házi vízművek 50-80 liter/perc teljesítményűek, és a 100-150 liter/perces gépek a legtöbb háztartásnak feleslegesen nagyok, ráadásul jóval drágább szivattyú van bennük. Az apósom ezen meglepődött, mert addig abban a hitben élt, hogy a több liter mindig jobb, és hogy a házi vízmű ára önmagában megmondja, mit ér a gép. A másik dolog, amin fennakadt, a szívómélység volt: a gépeken feltüntetett adatok szívás nélkül értendők, és 8 méteres mélységből már jellemzően a névleges mennyiség 40%-a jön csak fel. Nálunk pont ekörül van a vízszint, tehát a papíron szereplő szám és a valóság között komoly különbség lett volna.
Az emelőmagassággal ugyanez a helyzet. A leírás szerint 40-60 méteres emelőmagasságú, vagyis 4-6 bar nyomásra képes gépet érdemes választani, mert 1 bar nagyjából 10 méternek felel meg. Egy 35 méteres olcsó vízmű papíron 3,5 bar, csakhogy 8 méteres szívómélységnél már csak 2,7 bar marad belőle a felszínen, és onnantól a nyomáskapcsoló nem tud kikapcsolni. A gyári beállítás egyébként általában úgy szól, hogy 1,4 baron indul a gép és 2,8 baron áll le.
A lakókocsisok között ez a gondolkodás egyáltalán nem idegen. Ott is mindenki tudja, hogy a víztartály névleges mérete és a ténylegesen felhasználható vízmennyiség két különböző szám. A hidrofor tartálynál is pontosan így van: a névleges térfogatnak csak nagyjából a 30%-a nyerhető ki, tehát egy 50 literes tartályból körülbelül 15 liter, és az is csak akkor, ha az előtöltési nyomás rendben van. Ezt egy sima autós pumpával négy-hat havonta érdemes ellenőrizni, különben a gumimembrán kienged, a gép sűrűn kapcsolgat, és előbb-utóbb a nyomáskapcsoló bánja.
Az apósom végül nem a házi vízmű ár alapján döntött, hanem az alkatrészellátás alapján. A leírásból az jött le neki, hogy a Pedrollo és a Leo típusokat szinte az egész országban javítják, és korrekt áron lehet hozzájuk alkatrészt szerezni, míg a Grundfos és a Wilo alkatrészei jóval borsosabbak. A szerelhetőség is számított: egy jól hozzáférhető nyomáskapcsoló többet ér, mint egy szépen leburkolt gép, amin meghibásodás esetén mindent szét kell szedni. A javítást amúgy sem házon belül végzik a szivattyubolt.hu csapatánál, hanem külső szervizpartnerekkel dolgoznak, és ez az apósomat épp hogy megnyugtatta, mert így nem egyetlen műhelytől függünk.
A bekötést szerelő ismerősünkre bíztuk, ehhez mi nem nyúltunk. Azóta három csap egyszerre is megy a házban, és a locsolást külön kezeljük, mert a hidrofor tartályos vízmű folyamatos vízelvételnél sűrűn kapcsolgatna. Erre áramlásérzékelős szivattyúvezérlőt javasoltak, és tényleg nyugodtabb lett tőle a rendszer.
Idén nyáron ugyanabba a kempingbe megyünk vissza, és kíváncsi vagyok, hozzányúltak-e végre a mosdóblokkhoz. Ha szóba kerül, elmondom a tulajdonosnak, hol nézelődött az apósom, mert a szivattyubolt.hu oldalán az a fajta magyarázat van fent, amitől az ember nem a legolcsóbb gépet választja, hanem azt, amelyik három év múlva is elindul. A mondatát viszont megtartom neki, mert azóta a mi házunkra is igaz.